Szent Lászlóra emlékeznek Szekszárdon

2015.06.27.

Fotókiállítással, kórushangversenyekkel, ünnepi misével idézik fel a hétvégén Szekszárdon a város választott védőszentjének alakját a Szent László emlékezete elnevezésű programsorozattal.

 

A négynapos rendezvényt csütörtökön Borbély Béla fotográfus Szent királyoknak fényes tüköre című kiállítása nyitja a Babits Mihály Kulturális Központban. A tavaly Székesfehérváron már bemutatott tárlat Szent László ereklyetartójának részleteit ábrázolja. A fotográfus, aki az utóbbi két évtizedben számos egyházi gyűjtemény értékeiről - köztük a Szent jobbról és a koronázási ékszerekről - készített fotósorozatot, a győri székesegyházban őrzött Szent László-hermát huszonegy nagy méretű felvételen ismerteti meg a közönséggel a 2015. augusztus 23-ig látható kiállításon.


A Művészetek Háza két közös kórushangverseny helyszíne lesz: csütörtökön (2015.06.24.) a Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus és Szekszárd finn testvérvárosa, Tornio Chamber Choir Arios kórusa klasszikus és kortárs műveket ad elő, szombaton a Val Rendenából érkező Coro Caré Alto férfi kórus észak-olasz népdalokat, a szekszárdi Gagliarda Kamarakórus mások mellett Eszterházy Pál feldolgozásaiból énekel darabokat. Ugyancsak szombaton (2015.06.27.) Bíró László tábori püspök tart szabadtéri misét a Szent János és Pál-kápolna mellett Szent László tiszteletére. A programsorozat része lesz szombaton, a Béla király téren a magyar bor napján tervezett közös koccintás, amellyel Szekszárd versenyez a legnépszerűbb borvidéki település címért, és a szekszárdi bor és pörkölt ünnepe is.


A Szent László-napokat 2001 óta rendezik meg a tolnai megyeszékhelyen; László király (1077-1095) egy alkalommal apja, a szekszárdi apátságban eltemetett I. Béla (1060-1063) sírját meglátogatva járt Szekszárdon. A Szent László-kultusz első említése egy 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely beszámol arról, hogy az 1794-ben leégett templom egyik mellékoltára Lászlót ábrázolja. A helyén emelt Béla király téri templomban szintén található egy, a lovagkirályt ábrázoló mellékoltár. Arról nem szól egyházi forrás, hogy a város védőszentjévé választotta volna Szent Lászlót, tisztelete Szekszárdon több évszázados múltra tekint vissza.

 

Forrás: MTI

 

A Szent László herma története

A Szent László HermaSzent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.

 

Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A Herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya.

 

László Gyula történész-professzor szerint - akinek alkalma volt a Hermát tüzetesen megvizsgálni -, az ereklyetartó arcvonásai megának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.

 

A Szent László HermaAz ezüstötvözetből készült Herma később a Báthori család kincstárába került. Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja – aki veszprémi, majd győri püspök lett – hozta magával 1606-ban. Prágában restauráltatta a Hermát. A koronán ekkor kicserélték az igazi drágaköveket. A Hermát Telekesy István a törökök elől az ausztriai Borostyánkő várába vitte és a törökök elvonulása után került vissza Győrbe.

 

A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában őrzik.

 

Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Hédervári kápolnában helyezte el a Hermát. Szép oltárt készíttetett és díszes üveggel borított tartóba helyezte.

 

A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét. Először a város falain tették ezt, majd azok lerombolása után az utcákon tartják a körmenetet. A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a Hermát. 1919-ben a kommün idején azonban a győri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik és azóta ez a hagyomány él tovább. 1950-1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a Székesegyház falain belül tartották meg azt. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között, katonasággal és zenekarral kísérik a győriek Szent László hermáját a város utcáin.

 

A Herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a Szentkoronát és a Szent Jobbot követően. A világ minden részéről felkeresik a látogatók. 1971-ben a Hédervári kápolna restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották és a Hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték.

 

Forrás: http://gyor.egyhazmegye.hu/egyhazmegyenk/tortenet/a-szent-laszlo-herma

 

 

« Visszalépés